Hematológia Transzfuziológia

Tájékoztatás a szerzőknek

A Hematológia–Transzfuziológia (HT) szívesen közöl a hematológia minden ágazatára és határterületeire vonatkozó, elsősorban klinikai vonatkozású és ezzel összefüggő experimentális tartalmú eredeti közleményeket, a diagnosztika, vagy a kezelés szempontonjából tanulságos kazuisztikákat. Összefoglaló, továbbképző közlés szerkesztőségi felkérés alapján történik.

Várunk időszerű, új tudományos eredményekre vonatkozó kérdéseket és válaszokat.

Megjelennek könyvismertetések, a tudományos társaság működéséről híradások, kongresszusi beszámolók, a szakmai kollégium határozatainak közlése. Várunk orvostörténeti írásokat. Közreműködők jelentkezését várjuk a folyóirat-referáló rovat szerkesztéséhez.

A kéziratokat elsősorban elektronikus úton várjuk a tudomany@tudomany-kiado.hu vagy az s.fekete@t-online.hu e-mail-címre.

Postacím: HT Szerkesztősége, Fővárosi Szent László Kórház, I. Belgyógyászat, Hematológiai Osztály, 1097 Budapest, Gyáli út 5-7.

Szerzőség

Szerző az legyen, aki az adott munkához alkotó módon járult hozzá, beleértve a tervezést, kivitelezést, ellenőrzést, a dolgozat megírását. Anyagi támogatásért, rutinszerűen végzett munkáért (metodikai adatok felhasználásáért, technikai asszisztenseknek) köszönetnyilvánítás a célszerű.

Ismételt közlés általában nem lehetséges. A külföldi folyóiratban megjelenő közlemény magyar nyelven megjelenhet, sőt célszerű először a hazai megjelentetés. Kongresszusi különkiadványban, folyóiratban vagy supplementumában megjelent előadás (poszter) összefoglalása (absztrakt) nem tekinthető idézhető közleménynek.

Tulajdonjog

A közlemény tulajdonjoga (copyright) a kéziratnak a szerkesztőség általi elfogadásától, illetve a megjelenéstől a szerkesztőséget illeti.

A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írásos és képi anyag közlési joga a HT Szerkesztőségét és a Tudomány Kiadót illeti, melynek (részleteinek is) bármely formában történő további terjesztéséhez a szerkesztőség és a kiadó hozzájárulása szükséges.

A közölt hirdetések tartalmáért a Tudomány Kiadó és a Szerkesztőség nem vállal felelősséget.

Orvosi szavak helyesírása

A diagnózisok mindenkor a latin nyelv szabályai szerint szerepeljenek. Az orvosi köznyelvben megszokottan használt ragozott idegen szavak utolsó szótagja pedig, továbbá kémiai név, mindig a magyar helyesírás szabályai szerint szerepeljen. Irányadónak tekintjük Rák K. erről szóló írását (Hemat Transzf 2004; 37. 206–208.). Egyazon közleményben következetesen kell alkalmazni a magyar vagy a klasszikus írásmódot. A dolgozat címében gyógyszerek csak a nemzetközi néven szerepelhetnek, a szövegben az első alkalmazáskor zárójelben közölhető a gyári név is. A közlésre elfogadott kéziratokat nyelvi szempontból a szerkesztőség a kiadóval együttműködve gondozza.

Lektorálás

A kézirat a megjelenésig titkosnak számít. Ennek figyelembevétele vonatkozik a szerkesztőségre, szaklektorokra, a kiadóra egyaránt. A kézirat elbírálási folyamata kapcsán információkat csak a szerkesztőség adhat, de csak a szerzőnek és a szaklektornak. A lektor személye a dolgozat megjelenése után is titkos marad, kivéve, ha a lektor engedélyt ad nevének közlésére. A lektornak lehetősége, hogy véleményét hozzászólás formájában közölje, amely a dolgozattal egyidejűen is, vagy a folyóirat soron következő számában a szerző válaszával együtt jelenhet meg a „Levél a szerkesztőhöz” c. rovatban.

Technikai követelmények

A kéziratokat célszerű számítógépes szövegszerkesztővel (Word dokumentumként) készíteni, Times New Roman 12 pontos betűnagysággal, a sorokat balra zárva. A táblázatok és ábrák külön-külön fájlban – eredeti formátumukban, grafikonok esetén az alapul szolgáló táblázattal együtt(!) – szerepeljenek, az ábra- és táblázatfeliratok a főszöveg végén. A közlemény végleges szövegét és a táblázatokat, ábrákat elektronikus formában (e-mail útján), esetleg mágnes- vagy CD-lemezen lehet beküldeni.

Eredeti munka megírásakor célszerű a következő tagolást követni:

  • A dolgozat címe röviden, tömören utaljon a témára, ne tartalmazzon rövidítéseket és a gyógyszerek gyári nevét. Gyógyszernevet a szövegben az első előforduláskor lehet zárójelben megadni.
  • Összefoglalás: magyar és angol nyelvű, csak tényszerű adatokat, és a levonható megállapításokat tartalmazó, 15–20 sor (maximum 1600 leütés) terjedelmű összefoglalást kell mellékelni (3. személyt használva) külön fájlban. Az angol nyelvű összefoglalásban (Summary) a szerző(k) neve és a dolgozat címe is (rövidítések nélkül) szerepeljen.
  • Kulcsszavakat (maximum 5) kell megadni az öszszefoglalók után magyar és angol nyelven, az Index Medicus ajánlásával egybehangzóan.
  • A „Bevezetés” tartalmazza a vizsgálat (és a közlés) célkitűzését, az irodalmi előzmények rövid tárgyalását.
  • A „Betegek és módszerek” tartalmazza a betegcsoport pontos leírását, alkalmazott módszereket, a gyógyszerek generikus nevét, biometriai-statisztikai módszerekre hivatkozást.
  • Az „Eredmények” ábrán, táblázatban történő bemutatás, a legszükségesebb magyarázattal kiegészítve.
  • A „Megbeszélés” az eredményekből levonható következtetések összevetése az irodalmi adatokkal.

A kézirat teljes terjedelme ne haladja meg a 10–12 szabvány szerinti gépelt oldalt.

Irodalomjegyzék

Az irodalmi hivatkozások átlagos száma a legszínvonalasabb orvosi folyóiratokban is kevesebb mint 30. Ezt is figyelembe véve az irodalomjegyzék csak a legfontosabb hivatkozásokat tartalmazza, a dolgozat címével együtt, legfeljebb három szerző nevét felsorolva, a következő módon:

Mundy GJ, Garett RS, Rossini G et al.: Stimulation of bone formation. Ann Intern Med 1998; 128: 975–981.

A folyóirat nevének rövidítése az Index Medicus szerint történjen. Az irodalomjegyzében csak lektorált folyóiratban megjelent közleményre történjen hivatkozás. Kongresszusi előadás rövidített szövege (abstract) nem tekinthető közleménynek. Szóbeli közlésre a szövegben lehet hivatkozni, de nem szerepelhet számozott idézetként.

Könyv, monográfia fejezetének idézésekor előre kerül a szerző neve és a fejezet címe, majd „In” után a könyv címe, szerkesztője, a kiadó neve, a megjelenés ideje és helye, végül az idézett fejezet első és utolsó oldalszáma.

Az irodalomjegyzéket az első szerző vezetékneve szerinti ABC sorrendben egyenként új sorban, sorszámozva kérjük. A szövegben az idézetekre (arab) számmal történjen hivatkozás.

Illusztrációk

Az ábrákon, a táblázatokon szerepeljen a szövegben jelzett sorrend szerint arab sorszám (1. táblázat vagy 1. ábra) után a rövid cím. Szükség esetén külön magyarázószöveg kerülhet az ábra alá. Mikrófotókon célszerű feltüntetni a nagyítás mértékét és a festési módszert. A beküldött számítógépes ábrákat a kiadó grafikusának általában újra kell tervezni, ezért a rajzok, ábrák készítéséhez az egyszerű vázlat és a pontos számadatok közlése fontos segítség.

Az ábrákat ne ágyazza be a Word-fájlba, mert úgy nyomdai célra használhatatlanná válik.

Folyóirat referátumok

Terjedelme 1400 leütés körüli lehet, de soha ne haladja meg a 2250 leütést (egy hasáb a folyóiratunkban). A referátum tartalmazza: a közlemény címét eredeti nyelven, a cím magyar fordítását, a – legalább az első három – szerző nevét, az első szerző munkahelyének megnevezését, a forráshelyet: folyóirat nevének elfogadott rövidítése, megjelenés éve, kötet és oldalszám, esetleges elérhetőségét az interneten, a referáló nevét, postai és e-mail címét.

Etikai elvárás

A személyiségi jogainak védelme érdekében a beteg azonosításra alkalmas információ nem közölhető a közleményben. Humánbiológiai vizsgálatok végzéséhez és közléséhez az illetékes etikai bizottság jóváhagyása szükséges, melyre a „Betegek és módszerek” fejezetben kell hivatkozni. A kísérőlevélben nyilatkozzon az első szerző, hogy a dolgozat tartalmát valamennyi szerzőtárs ismeri és azzal egyetért. A kézirat egy példányán szerepeljen a közlemény megjelenését támogató intézet(ek) vezetőjének aláírása.

A szerző elérhetősége

A kézirat végén kérjük közölni az első szerző munkahelyi és lakáscímét, e-mail címét, telefon- és fax-számát.